A dohányzás egyaránt súlyos probléma általános egészségi és fogászati szempontból.

Évente 3.5 millió ember hal meg idő előtt (20-25 évvel korábban) a dohányzás okozta betegségek miatt. A dohányzás következményeként a világon 10 másodpercenként, hazánkban 20 percenként hal meg egy ember.

Sokan – különösen a dohánygyárak képviselői – azt állítják, hogy a dohányzás rákkeltő hatása nem bizonyított. Mára azonban a kutatások pontosan tisztázták a daganatkeltő hatás biokémiáját. Ez röviden az alábbiakban foglalható össze: A sejtek örökítő anyagában, a DNS-láncokban állandóan keletkezhetnek hibák – amelyeket bizonyos enzimek képesek kijavítani, más enzimek pedig a javítás idejére leállítják a sejt szaporodását, hogy a hibás DNS-lánc ne kerülhessen át újabb és újabb sejtekbe. A dohányfüst egyik alkotóeleme, a benzpirén blokkolja a hibás DNS-t tartalmazó sejt szaporodását gátló enzim működését. Ennek következtében a hibás genetikai állományú sejt is képes tovább osztódni, létrehozva ezzel újabb és újabb sérült sejteket, végül pedig a daganatot. A fentiekkel magyarázható az is, hogy miért nem alakul ki minden dohányosnál daganatos betegség, továbbá miért lehetséges az, hogy vannak olyan 90 éves dohányosok, akik egészségesnek tűnnek (látszólag), ui. nem minden DNS-hiba okoz daganatos elváltozást. Ezért alaptalan az a biztonságérzet, amelyet a dohányosoknak egy-egy hosszú élete végéig dohányzó, és a tüdő- vagy légúti daganatos betegséget mégis elkerülő ember példája nyújt. Nem hagyható figyelmen kívül a technikai-ipari fejlődés környezetszennyező és természetpusztító hatása sem. Ennek következtében egyre több egészségkárosító hatás éri az embert, s a dohányosok, káros szenvedélyüket folytatva egyre nehezebben érhetnek el magas életkort betegségek kialakulása nélkül.

A dohányfüstben lévő nikotin hatására az erek összehúzódnak, emiatt az adott területen csökken az átáramló vér mennyisége, és ez a végtagokban keringési, oxigén-ellátási zavarokhoz, esetleg a végtagok elhalásához vezethet, és olykor csak súlyos csonkoló műtéttel lehet megmenteni a beteg életét. Ma már bizonyított tény, hogy a nikotin úgy hat, mint a drog, és a dohányzás a kábítószerekéhez hasonló függőséget okoz.

Az érösszehúzódás agyérgörcsöt és szívkoszorúér-görcsöt vált ki. Amikor az erek keresztmetszete már beszűkült, itt is bekövetkezhet az elhalás.

Kevésbé ismert adat, az orvostudomány számára is új felismerés, hogy a dohányzás vastagbél-, vese- és húgyhólyagrákot is okozhat, ti. a szervezetbe bekerült nagy mennyiségű méreganyag egy része az emésztő- és a vizeletkiválasztó rendszeren keresztül változatlan formában távozik a szervezetből, és ezeken áthaladva is képes károsító hatásának kifejtésére.

Újonnan publikált adatok szerint a dohányzóknál az éleslátás elvesztésének ugyanakkora a kockázata, mint a tüdőrák kialakulásának. A dohányzás következtében nagyobb a valószínűsége az időskori makuladegeneráció kialakulásának. Az időskori látásromlás jelentős részéért felelős fokozatos retinaelfajulás a retina központi részét károsítja, és az éleslátás elvesztéséhez vezethet.

A dohányzás okozta fogászati problémák

A fogínygyulladásnak és a fogágybetegségeknek nagyon sok kiváltó oka lehet, de a kutatók egyetlen dologban biztosak: a dohányzásnak komoly szerepe van az ínygyulladás kialakulásában. A szájüreg soha nem steril, állandóan vannak benne baktériumok. A nyálkahártyákon keresztül folyamatosan kiáramló immunsejtek és ellenanyagok azonban elpusztítják a baktériumokat. Egészséges állapotban a baktériumok száma jóval alatta marad a betegséget okozó szintnek. Ezért mondják a biológiai fogászattal foglalkozó fogorvosok, hogy az ínygyulladás kialakulása nem fogmosással, hanem az immunrendszer állapotával függ össze. A jó immunrendszernek köszönhetően gyermekkorban ritka az ínygyulladás. Felnőtt korban az immunrendszer működése kb. 40%-kal csökken, s ez a mérték az életkorral csak fokozódik.

A dohányfüstben lévő nikotin hatására a szájüregben is létrejön az erek kóros összehúzódása. A kapilláris erek szűkülete miatt lecsökken az időegység alatt átáramló vér mennyisége, s vele a nyálkahártyán át a szájüregbe jutó immunsejtek és immunanyagok mennyisége is. Így a szervezet védekező erői már csak kevesebb baktériumot képesek elpusztítani. Az elszaporodó baktériumok egyrészt ínygyulladást okozó toxinokat, másrészt speciális, ragasztószerű fehérjéket termelnek. Utóbbiak segítik az egymáshoz és a fogakhoz való letapadásukat, emiatt egy idő után olyan nagy lesz a telep vastagsága, hogy a nyálkahártyákon kilépő védekező elemek már nem lesznek képesek megsemmisíteni.

A baktériumok méreganyagainak felszaporodására a szervezet gyulladással válaszol. A gyulladás a szervezet válaszreakciója, amely az alábbi tüneteket idézi elő a fogínynél:

• Vérbőség, duzzanat: Mindkét tünet azt eredményezi, hogy megnövekszik a fogínyszélnél lévő tasak mérete, ezáltal nagyobb életteret biztosít az ún. anaerob (oxigéntartalmú környezetben fejlődésre, szaporodásra képtelen) baktériumok számára, amelyek különösen károsak.
• Fájdalom: Megakadályozza, hogy az ember jól rágjon, ill. hogy alaposan megmossa a fogát a gyulladt területen. Mindkettő a baktériumtelep megmaradását, növekedését vonja maga után.
• Az íny visszahúzódása – mint az ártó hatástól való elhatárolódás – maga után vonja természetesen a csont felszívódását is.

A dohányzás kellemetlen velejárója a kellemetlen szájszag, amely nem a füst, hanem a dohányzás következtében elszaporodó baktériumok által termelt gázok, vegyületek, továbbá a következményes ínygyulladás, ínyvérzés miatt bomló vérből keletkező anyagok szintén kellemetlen szaga. Természetesen szaglóképességének csökkenése miatt a dohányos ezt kevésbé érzi.

Azok, akik meg akarnak szabadulni ettől a káros szenvedélytől, ezt hagyományos orvosi (pl. nikotintapasz, nikotintartalmú rágógumi) és természetgyógyászati módszerek (pl. akupunktúra, homeopátia, biorezonancia) segítségével egyaránt megtehetik. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy sokkal könnyebb rá sem szokni a dohányzásra, mint abbahagyni azt, ezért rendkívül nagy a szülők és általában a felnőttek felelőssége abban, hogy a gyerekek ne váljanak a dohányzás áldozataivá.

Függelék

Egy amerikai belgyógyászati szaklap (J. Gen. Intern. Med. 1988;3;75) 1988-ban közölt egy listát, amely felsorolja, hogy milyen előnyökkel jár a dohányzás elhagyása. Ezek a következők (a *-gal jelölt tételek egyelőre még csak az Amerikai Egyesült Államokra igazak):

• A köhögési reflex, valamint a csillószőrös hámok tevékenysége helyreáll; javul a tüdő öntisztulása.
• A légzés könnyebbé válik.
• Javul a koszorúserek, valamint a perifériás erek keringése.
• Csökken a szívfrekvencia.
• Csökken a vérben a szénmonoxid koncentrációja.
• Csökken a légzésszám.
• Az íz- és szaglásérzés visszatér.
• Csökken az alvásigény.
• Az egyén energikussá és teherbíróbbá válik.
• Javul a fizikai munkavégzés képessége.
• A család és a munkatársak nincsenek kitéve a passzív dohányzásnak.
• A fogakon és az ujjakon halványodnak a dohányzás okozta foltok.
• Megszűnik a kellemetlen szájszag.
• A volt dohányos élettereiben frissebb lesz a levegő.
• A leszokó személy pénzt és időt takarít meg.
• A lakásban nincsenek többé kiürítendő hamutartók, és kiégett textíliák.
• A tűz okozta halál kockázata 50%-kal csökken.
• Az egyén könnyebben kap munkát.*
• Jobbak a biztosítási feltételek, alacsonyabb a biztosítási díj.*
• Csökken a szociális nyomás.*