Amalgámtömésekről

Amalgámtömésekről

Az amalgámot a fogászati szakma vezetése nagyszerű, sőt őrlőfogakba talán a legjobb tömőanyagnak tartja. Sok fogorvos is osztja ezt a véleményt.

Saját meggyőződésemet követve rendelőmben 1993 óta nem alkalmazok amalgámot. A rossz tömések cseréjekor eleinte nem tartottam feltétlenül szükségesnek az összes amalgámtömés eltávolítását. Később azonban olyan vizsgálati eredményeket ismertem meg, amelyek megerősítették az álláspontom, hogy a páciens egészsége érdekében még a jó állapotban lévő amalgámtömést is el kell távolítani a szájból.

Az alábbiakban összefoglalom az említett vizsgálati eredményeket.

Rágáskor, fluoros fogkrémek használatánál, forró, savanyú ételek fogyasztásakor a higany kioldódik a tömésekből.

A higanynak nincs alsó toxikológiai küszöbértéke. (1996 előtt a 45 µg/l-t tartották elfogadható határértéknek.) Rágás hatására a nyálban már 2-3 tömés esetén is 280 µg/l-re emelkedik a higany mennyisége. Egy nagyobb amalgámtömés körülbelül 4-5 g tömegű lehet, ennek majdnem a fele, azaz 2-2,5 g higany. Bár a kioldódó higanymennyiség ennek mindössze százezred része, ám figyelembe véve azt a tényt, hogy a szervezetnek egyáltalán nincs szüksége higanyra, már látható, hogy egyetlen amalgámtömés is nagyon veszélyes higanyraktár lehet.

A szervezetbe bekerülő higany bizonyos enzimekben elfoglalja a jótékony hatású szelén helyét.

Pedig a szelén fontos nyomelem:

  • lassítja az öregedési folyamatokat
  • mérsékli a sejtkárosodást
  • csökkenti a rákos betegségek iránti hajlamot
  • véd a rákkeltő anyagokkal, környezeti mérgekkel, radioaktív sugarakkal szemben
  • közömbösíti a sejtmérgeket
  • méregtelenít a nehézfémektől (higany, kadmium, ólom)
  • csökkenti a „civilizációs betegségek” káros hatásait
  • csökkenti a magas vérnyomás és érelmeszesedés rizikóját
  • gátolja a zsírsavak oxidatív szétesését
  • elhárítja a szabadgyökök támadását
  • védi a fehérjéket az oxidációtól
  • elősegíti a vitamin sejtekbe való bejutását
  • szabályozza a helytelen táplálkozás okozta túlterhelést
  • erősíti és védi a májat
  • nélkülözhetetlen a reuma és az artrózis kezelésében
  • immunstimuláns hatása van

Szelén hiányában a fent leírtaknak az ellenkezője fog bekövetkezni:

Zsíroldékonysága miatt a higany áthatol a szervezet különböző membránjain, bejuthat a sejtekbe, szövetekbe, az agyba, károsítja a magzatot, bekerülhet az anyatejbe.
A szervezetbe bejutott higany magától nagyon nehezen ürül ki. Az agyban a higany felezési ideje kb. 27 év.

Az amalgámkivezetés az a kezelési folyamat, amely során a felszívódott higanyt eltávolítjuk szervezetből.

Az amalgámtömések másik, hasonlóan súlyos károsító hatása, hogy meridián-zavaró mezőt hoznak létre, azaz a szájba kerülő tömés galvánelemként viselkedik, elektromos teljesítménye egy bizonyos mértéket meghaladva energiaáramlási zavart okoz az egész szervezetet behálózó meridián-hálózatban. Minden fog kapcsolatban áll valamely akupunktúrás meridiánnal, működési körrel. Ha a fog betegsége hosszú ideig akadályozza az energiaáramlást, akkor ez megbetegítheti az adott működési körben található szerveket, illetve az adott szerv kórós elváltozása idővel a hozzá tartozó fog betegségét okozhatja. A rossz töméssel ellátott fog tehát a vele kölcsönös kapcsolatban lévő meridián szerveinél elváltozásokat idézhet elő. Mivel az akupunktúrás rendszer a szervezet egészét behálózza, ezért a szervezet bármelyik részén előfordulhat megbetegedés. Az ilyen problémákkal azonban a páciens biztosan nem a fogorvoshoz fordul, pedig ezek kiváltó oka egy rossz fog. Itt jegyzem meg, hogy ilyen zavaró mezőt a rossz amalgámtömésen kívül más elváltozások, például elhalt fogak, rossz gyökértömések, gyökércsúcs körüli elváltozások, rossz koronák, ínygyulladások is létrehozhatnak. A fentiek megerősítik azt a tényt, hogy az egészséges fogazat nagyon fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében.
Az amalgámról további információkat tudhat meg a www.biodent.hu honlapról.