C-vitamin

C-vitamin

A modern világban élők számára elengedhetetlenül fontos a megfelelő mennyiségű napi C-vitamin bevitele. Egyetlen szál cigaretta elszívása 25 mg C-vitamint semlegesít (ez egy közepes méretű narancsban lévő mennyiségnek felel meg). Az emlősök közül csak a tengerimalacok és az emberek nem képesek C-vitamin előállítására, mivel szervezetünkből hiányzik egy ehhez szükséges enzim. A legfőbb ellenérv a magas C-vitamin dózissal szemben, hogy vesekárosodást okozhat, ezt azonban tudományosan eddig nem igazolták.

A C-vitamin néhány jótékony hatása:

 

  • Védi a hajszálereket, és meggyógyítja azok toxikus károsodását. Régóta ismert jótékony hatása a hajszálerek törékenységének és vérzékenységének védelmében, ezért nagyon hatásos komoly sérülések, égések, műtét miatti sokkos állapot esetén. Frissen operált pácienseinknek nagy segítséget jelent, ha legalább néhány napig nagy adagban C-vitamint fogyasztanak
  • Ellenállóbbá tesz a környezeti ártalmakkal szemben.
  • Csökkenti a kemoterápiában használt gyógyszerek és a sugárterápia egészséges szövetekre gyakorolt mérgező hatását.
  • Vízhajtó hatású (pl. tüdőödéma esetén).
  • Erős védőhatást biztosít trombózis ellen.

A C-vitaminról  további információkat olvashat Szendi Gábor www.tények-tévhitek.hu honlapján:


Rövid részlet az írásból:

"Az állatokéval ellentétben a mi szervezetünk nem képes C-vitamin előállítására. Így azt táplálkozással és táplálékkiegészítőkkel kell a testünkbe juttatnunk. De mennyire van belőle valóban szükségünk? A kérdés körül forgó állandó vitáknak azzal vethetünk véget, ha megnézzük, hogy az állatok szervezete mennyi C-vitamint termel. A válasz pedig: meglehetősen sokat. Legtöbb állat az emberi testtömegnek megfelelő napi 5000-10 000 milligrammot termel. Nem valószínű, hogy az állatok az evolúció során úgy fejlődtek volna, hogy ennyi C-vitamint állítsanak elő, ha nem lenne rá szükségük, és nem hasznosítanák azt. Valójában az emberi test számos szövetében 25-szörös, a vérben pedig ennél is magasabb a C-vitamin koncentrációja.

A genetikának és az egyéni biokémiának köszönhetően mindenkinek más lehet a C-vitamin szükséglete [1,2,3]. Ezen kívül mindannyian másfajta stresszhatásnak tesszük ki a szervezetünket, és persze más ételeket fogyasztunk. Ebből következik, hogy egy felnőtt egészségének megőrzéséhez szükséges mennyiségű aszkorbinsav napi 2000 és 20 000 mg között mozog. Linus Pauling 18 000 mg C-vitamint szedett naponta. Bár gyakran kinevették emiatt, érdemes megjegyezni, hogy bármely kritikusánál kettővel több Nobel-díjat tudhatott magáénak. 93 éves korában halt meg. Pauling egyik kollégája, a szintén orvosként dolgozó Abram Hoffer is megadózisokban szedte a C-vitamint, és 55 éves orvosi gyakorlata során több ezer betegét is sikeresen gyógyította vele. Dr. Hoffer 91 évesen halt meg."

Egy fontos részlet a cikkből:

"C-vitamin és a szív

 

1987-ban a III. C-vitamin konferencián elhangzott előadás több vizsgálatot idézett, amelyek bizonyítják, hogy a szervezet C-vitamin szintje és a szív és érrendszeri halálozás közt fordított arányosság van. Ez magyarázza azt a jelenséget is, hogy az északi országokban, ahol a friss zöldség és gyümölcs kevésbé érhető el, kb. 2.5-szer gyakoribb az infarktusos halálozás, mint a déli országokban. 
Egy 2003-as vizsgálat szerint 2 gr C-vitamin jobb értágító hatású éroperációra váró dohányzó és nem dohányzó betegek közt, mint az e célra használt diltiazem (pl. Diltan) nevû gyógyszer. 
Egy 2004-es vizsgálatban azt találták, hogy napi 1 gr C-vitamin bevitel szignifikánsan csökkenti a vérnyomást fiatal embereknél. Ennek jelentősége tehát a megelőzésben van, hiszen a magas vérnyomás évtizedek alatt hatalmas pusztítást végez a szervezetben.
Egy 1999-es tanulmány azt bizonyította, hogy napi 500 mg C-vitamin hosszú távú fogyasztása a már kialakult szív és érrendszeri károsodásokat visszafordítja. A hatás már 30 nap múlva jelentkezett!
Egy 2002-es vizsgálat bizonyította, hogy a vér magas C-vitamin tartalma védi az érfalak izomzatát, vagyis megőrzi az erek rugalmasságát. A cikk adatait átszámolva napi 2500 mg C-vitamin fogyasztása javasolt.
A C-vitamin védi tehát az erek falát, csökkenti a koleszterinszintet és a különféle oxidációs károsodásokat. Rendszeres C-vitamin szedés jelentősen csökkentené a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, véd az infarktustól, a magasvérnyomástól és az agyvérzéstől. 
A C-vitamin orvosok által ajánlott minimális adagjának szedése éppen csak a skorbuttól véd meg, s közben egész életünkben alattomos folyamatos C-vitamin hiányban szenvedünk, ami olyan mintha belülről folyamatosan rozsdásodnánk. A tökéletlenül végbement enzimatikus folyamatoknak soha nincsen látványos hatása, a vitaminhiányból fakadóan a sok kis félig vagy töredékesen végbement biokémiai folyamatok az évtizedek során úgy jelennek meg, mint a korral törvényszerûen járó betegségek. Ezek azonban nem betegségek, hanem hiánybetegségek. A C-vitamin vita erősen hasonló a múltkor megénekelt só-mítoszhoz: az alacsony adagoláshoz való görcsös ragaszkodás az akadémikus tudomány részéről egy tudományosan nem igazolható elv védelmezése, egyfajta prezstizsérdekből. Egészségről és hosszú életről olyanoktól érdemes tanácsot elfogadni, akik egészségesek és hosszú életet éltek. Az orvosaink ebben nem túl jók.
A C-vitamin-vita másik kedvenc csatamezeje a C-vitamin és a rák. Szándékosan nem idézek olyan szakembereket, akiket a C-vitamin prófétáinak tartanak a rák kezelésében, ők olykor 100 gr C-vitamint is adtak naponta infúzióban a betegeknek és állítólag csodás gyógyulások történtek. Egy 2005-ös vizsgálat szerint az alacsonyabb C-vitamint vérszintet mutató rákbetegek rövidebb túlélési időt mutattak. Mivel a prófétákat a tudományos közvélemény kiveti magából, eredményeik nem jelennek meg tudományos lapokban és így ellenőrizhetők. Ezért maradjunk a hivatalos tudomány "renegát" szárnyánál, onnan is bőven meríthetünk bizonyítékokat.

 

C-vitamin és rák

 

A C-vitamin fogyasztás komoly hatással van a különféle ráktípusok megelőzésében, ill. a tumornövekedés lassításában. 1990 és 2000 között kb. nyolcvan vizsgálat erősítette meg, hogy a C-vitamin jelentős hatással van a tumoros megbetegedésekben. Az alábbiakban csak a halandók számára is érthető néhány vizsgálatot idézem. A C-vitamin rákellenes hatása többek közt az un. szabadgyökök megkötésében, a rákkeltő anyagok semlegesítésében, az immunsejtek aktivitásának fokozásában rejlik. A vérben cirkáló fehérvérsejtekben százszor több C-vitamin van, mint egyéb szövetekben. Ez azt bizonyítja, hogy kellő számú jelenlétükhöz és aktivitásukhoz nagy mennyiségû C-vitaminra van szükségünk.
Egy 2004-ben publikált kutatás azt vizsgálta, vajon a gyermekkori leukémia és a táplálkozás közt van-e kapcsolat. 328 leukémiás esetet elemezve eredményük szerint azok a gyermekek védettebbek a leukémiával szemben, akik rendszeresen fogyasztanak C-vitamin tartalmú gyümölcsöket.
Egy 1987-es tanulmány egy 20 éves követéses vizsgálatban szignifikáns védőhatást talált a C-vitamint szedőknél a rákkal szemben; különösen állt ez a gyomorrákra. Egy 1991-es tanulmány hasonló védőhatást talált. Egy 2005-ös vizsgálat szintén a C-vitamin védőhatását mutatta ki a gyomorrákkal szemben. Egy Észak-Itáliai vizsgálatban, 1994-ben a vastagbélrákkal szemben mutatták ki a C-vitamin védőhatását. Egy másik 2005-ös vizsgálatban a C-vitamin egerekben erősen gátolta a vastagbél tumor növekedését. Egy 1986-os vizsgálatban a nagyobb C-vitamin bevitel csökkentette a vastagbél és végbélrák kockázatát.
Egy 1987-es tanulmány méhnyak rákos nőknél szignifikánsan alacsonyabb C-vitamin szintet állapított meg. Egy 1988-as vizsgálatban az emelkedett C-vitamin szint 60%-kal csökkentette a méhnyak rák kialakulását olyan nőknél, akiknél már kóros elváltozások voltak kimutathatók. Egy 1991-es vizsgálat a C-vitamin védőhatását mutatta ki méhnyak rákkal szemben. 
Egy 1991-es vizsgálat a C vitamint védőhatásúnak találta tüdőrákkal szemben nem dohányzó emberek közt. Jól tudjuk, hogy a dohányzás pusztítja a C-vitamint, így aki nem tud lemondani erről a halálos szenvedélyről, legalább szedjen sok C-vitamint.
Egy 1981-89 közt lefolytatott követéses vizsgálatban 11 580, a vizsgálat indulásakor még rákmentes személyt követtek, és akik nagyobb adag C vitamint szedtek védettebbek voltak a hólyag és a vastagbél rákkal szemben.
1992-ben közöltek egy 11 000 főt tíz éven át követő vizsgálat eredményét. Eszerint a sok C-vitamint fogyasztó férfiak közt a rákos halálozás 22%-kal, a szív és érrendszeri halálozás 42%-kal volt alacsonyabb. Nőknél a rákos halálozás 14%-kal, a szív és érrendszeri halálozás 25%-kal csökkent. A látszólag kedvezőtlenebb arány a nőknél fakadhat abból, hogy náluk alacsonyabb a halálozás! Egy 1992-es kínai vizsgálatban a magas C-vitamin felvétel erős fordított arányban állt minden rákos megbetegedéssel.
A mellrák minden nő rettegett betegsége. Egy 1990-es vizsgálat, amelyet a kanadai Nemzeti rákintézet folytatott le, a sok C-vitamint fogyasztók körében 31%-kal kevesebb mellrák fordult elő, mint a kevés C-vitamint fogyasztók körében."